„Az angolok megtanítottak nekünk, hogy korábban nem voltunk egy nemzet, és évszázadok kell ahhoz, hogy egy nemzetté váljunk. Ez alap nélküli. Egy nemzet voltunk, mielőtt Indiába jöttek. Egy gondolat inspirált bennünket. Életmódunk hasonló volt. Azért tudtak egyetlen királyságot alapítani, mert egy nemzet voltunk. Később megosztottak minket.
Mivel egy nemzet voltunk, nem volt különbségünk, de azt állítják, hogy vezető embereink akár gyalogosan, akár bikakocsikon utazták végig Indiát. Megtanulták egymás nyelvét, és nem volt elzárkózás köztük. Mit gondol, mi lehetett a szándéka azoknak a messzelátó őseinknek, akik délen Setubandhát (Rameshwart), keleten Jagannathot és északon Hardwart zarándokhelyként hozták létre? Be fogod ismerni, hogy nem voltak bolondok. Tudták, hogy Isten imádását otthon is ugyanolyan jól lehetett volna végezni. Azt tanították nekünk, hogy azoknak, akiknek szíve izzott az igazságtól, otthonukban van a Gangesz. De látták, hogy India egy osztatlan föld, amelyet így a természet alkotott. Ezért azzal érveltek, hogy egy nemzetnek kell lennie. Ezzel érvelve szent helyeket hoztak létre India különböző részein, és a világ más részein ismeretlen módon feltüzelték az embereket a nemzetiségről. - Mahatma Gandhi, pp 42-43 Hind Swaraj.
Rahul Gandhi egyesült királyságbeli beszédei jelenleg felvonják a szemöldökét választói körében a hazai pályán. Figyelmen kívül hagyva a politikai érdekérvényesítést, sokan azt mondták, hogy nem kell nemzetközivé tenni a hazai, hazai választási ügyeket, és nem kell olyan dolgokat mondani vagy tenni külföldi földön, amelyek rontják India imázsát és hírnevét. A piacokat és a befektetéseket erősen befolyásolja a megítélés, ezért az ország imázsa és hírneve rendkívül fontos. De az emberek, akikkel beszéltem, úgy hangzottak, mintha nacionalista büszkeségüket és hazafias érzéseiket sértenék Rahul Gandhi tengerentúli platformokon elhangzott kijelentései, amelyek azt sugallják, hogy egy tipikus indiai elme érzékeny az otthonon kívüli hazai kérdések nemzetközivé válására. Jó példa arra, hogy Asaduddin Owaisi pakisztáni kijelentését az indiai emberek jól fogadták.
A választási politikában egyetlen politikus sem engedheti meg magának, hogy megsértse szavazóit. Rahul Gandhi naiv, hogy ezt nem érti? mire készül? Ő titokban internacionalista? Melyik ügy a legkedvesebb számára? Mi mozgatja és miért?
A parlamentben és a külső interakciókban Rahul Gandhi többször is kifejtette Indiáról mint „államszövetségről” alkotott elképzelését, amely megállapodás folyamatos tárgyalások eredményeként született meg. Szerinte India NEM nemzet, hanem sok olyan nemzet uniója, mint az EU. Szerinte az RSS az, amely Indiát földrajzi egységnek (és nemzetnek) tekinti.
Kérdezzünk meg egy katonát az indiai elképzeléseiről, és ő azt fogja mondani, ha India nem földrajzi egység, akkor milyen láthatatlan entitást védünk a határon, és ezért hozunk végletes áldozatokat? Érzelmi kötődés és egy területhez tartozás érzése még sok állatban is megtalálható, például gyakori jelenség, hogy kutyák ugatnak és harcolnak egy behatoló kutyával, hogy megvédjék a területüket. Nem lenne túlzás azt állítani, hogy az egész történelem és a mai világpolitika nagyrészt a területről és az „ideológia” imperializmusáról szól.
A kutyák és csimpánzok területi viselkedése az emberben fejlődik, és az „anyaföld iránti szeretet” formáját ölti. Az indiai társadalomban az anyaország gondolata a legértékesebb konstrukciók közé tartozik. Ezt a legjobban az जननी जन्मभूमिश्च स्वर्गादपि गरी (anya, anya és anya) gondolata fejezi ki legjobban. Ez történetesen Nepál nemzeti moto.
Egy tipikus indiai gyermek az anyaország iránti szeretetet és tiszteletet az elsődleges szocializáció révén sajátítja el és szívja magába a közvetlen családban a szülőkkel, az iskolákban a tanárokkal és társaikkal való interakciókon, könyveken, hazafias dalokon és olyan eseményeken keresztül, mint a nemzeti fesztiválok, mozi és sport stb. iskolai szövegeket, büszkén olvasunk olyan nagy háborús hősök történeteit, mint Abdul Hamid, Nirmaljit Sekhon, Albert Ekka, Brig Usman stb. vagy Rana Pratap és így tovább, akik életüket áldozták szülőföldjük védelmében és védelmében. A Nemzeti Fesztivál ünnepsége az iskolában és a közösségekben a függetlenség napján, a köztársaság napján és Gandhi Jayanti ünnepén nacionalista büszkeséggel és hazafiassággal tölt el bennünket. A sokféleségben való egység és az indiai történelem és civilizáció dicsőségeiről szóló történetek szellemében nőünk fel, és nagyon büszkék vagyunk Indiára. Az elsődleges szocializáció tényezői így formálják nemzeti identitásunkat, és ébresztik az anyaország iránti szeretetet és odaadást. Az „én” és az „enyém” a társadalmi konstrukciók. Egy átlagember számára India a sok milliárd ember hatalmas anyaországát jelenti, amelyek mindegyike az indiai-izmus vagy a nacionalizmus közös érzelmi szálához kapcsolódik; a világ legrégebbi civilizációját jelenti, Gautam Buddha és Mahatma Gandhi földjét.
Egy átlagos indiaival ellentétben azonban Rahul Gandhi elsődleges szocializációja más volt. Édesanyjától úgy nem szívta magába az anyaország társadalmi értékeit, hiedelmeit és elképzeléseit, mint bármelyik tipikus indiai gyerek. Általában az anyáknak van a legnagyobb befolyása a gyermekek hiedelmeinek és személyiségének alakulására. Édesanyja Európában nőtt fel, amikor a Nemzetek Uniójának gondolata már majdnem megvalósult. Természetes, hogy Rahul Gandhi többet szívott át édesanyjától az „európai értékekből és az EU-gondolatból”, mint az „indiai értékekből és Indiáról mint anyaországról”. Emellett az iskolai végzettség, amely Rahul Gandhi elsődleges szocializációjának második legfontosabb tényezője, nagyon eltérő volt. Biztonsági okokból nem járhatott rendes iskolába, és nem tudták úgy befolyásolni a tanárok és a társak, mint egy átlagos indiánt.
A gyermekek elsődleges szocializációjára mindig az anyák és az iskolai környezet van a legnagyobb hatással, általában normákat, társadalmi értékeket, törekvéseket, hiteket, hiedelmeket és világnézeteket ápolnak, alakítanak ki, beleértve a hazával kapcsolatos szemléletet és attitűdöt is. Valószínűleg számára egyetlen fontos eszmeforrás és értékrend az édesanyja volt, aki gyermek- és kora felnőttkorát Európában töltötte. Valószínűbb tehát, hogy édesanyján keresztül sajátította el az unionista Európa-gondolatot, Európa normáit és értékrendjét. Nem csoda, hogy Rahul Gandhi értékei és „országának” elképzelése eltér egy tipikus indiaiétól. A kulturális ethosz alapján szemlélete inkább egy európai polgáréhoz hasonlít. Hipotetikusan szólva, ha Rahul Gandhi anyja az indiai hadsereg katonájának lánya lett volna, és ha egy indiai katonai iskolában tanult volna rendes diákként, valószínűleg nem beszélt volna úgy, ahogy az mára jellemzővé vált.
Az elsődleges szocializáció a leghatékonyabb eszköz az ideológia és a doktrínák szoftverének telepítésére a gyermekek tudatában. Az így meghonosított vallás és nacionalizmus a néző számára a gondolkodáson túlmutató, magától értetődő igazságok, amelyek uralják a világot és a világpolitika magját alkotják. Ennek a forrásnak a figyelmen kívül hagyása elégtelen megértést és nem megfelelő irányítást jelent.
Ebben az összefüggésben kell nézni Rahul Gandhi elképzelését Indiáról, mint az államok önkéntes uniójáról, akárcsak az Európai Unióról. Számára az EU-hoz hasonlóan India sem egy nemzet, hanem tárgyalások után létrejött államok közötti szerződéses megállapodás; számára az Unió folyamatos tárgyalások eredményétől függ. Természetesen egy ilyen államunió felbontható éppen úgy, ahogy Nagy-Britannia nemrégiben kilépett az EU-ból. És itt válik érdekessé Rahul Gandhi ötlete a „BREXITING from India of India”-t támogató „csoportok” számára.
Rahul Gandhi nem feltétlenül jelent rosszindulatot India ellen. Csak így működik az elméje az elsődleges szocializáció során az elméjébe telepített nézetrendszer vagy szoftver miatt, hogy egy tudományos analógiát adjak. Ez azt is megmagyarázza, hogy unokatestvére, Varun Gandhi Indiáról alkotott elképzelése nem egyezik meg Rahul Gandhiéval, bár mindkettő ugyanabból a származásból származik, de különbözik a gyermeknevelés és a korai iskolai végzettség tekintetében.
A szabad akarat nem tűnik olyan szabadnak; csak a saját szoftverén és operációs rendszerén belül ingyenes.
A geopolitikai nemzetállamok valóság, ezt a jelenlegi légkörben nem lehet elkerülni. A nemzet eszméjét nem lehet feladni a politikai vagy vallási ideológián alapuló internacionalizmus miatt. Ideális esetben a nemzetállamoknak csak az egyetemes emberi értékeken alapuló internacionalizmus miatt kellene elsorvadniuk, amely nagyon távoli álom marad.
Rahul Gandhi a tipikus politikusokkal ellentétben őszintén mondja ki véleményét, anélkül, hogy sokat foglalkozna a választási politikával kapcsolatos következményekkel. Hangot ad azoknak a szekcióknak, amelyek hasonló álláspontot képviselnek Indiáról; vagy alternatívaként ötletei kifejezése egy jól átgondolt stratégia a hasonló nézetekkel rendelkezők bevonzására politikai futásteljesítményre. Ebben az esetben a városháza ülései a Bharat Yatra után, az alma materében, Cambridge-ben és a londoni Nemzetközi Ügyek Intézetében (Chatham House) a közelgő általános választások viharát gyűjtötték össze.
***
***
