Nem biztos benne, hogy ez az istentiszteleti rendszer, ahol a természet és a környezet a vallási gyakorlatok részévé vált, úgy alakult-e ki vagy épült-e ki, hogy az emberek törődhessenek természetükkel és környezetükkel.
Karna, a Mahābhárata egyik főszereplője, Surya (a Nap-istenség) fia volt. Élénken emlékszem a Surya fiáról szóló epizódra a kilencvenes évek rendkívül népszerű bollywoodi telesorozatában, és itt képtelen voltam feloldani a konfliktust, hogyan imádhatták ugyanazt Suryát (a Napistent) anyaistennő formájában Chhath Puja-ban?
Teljesen világos, hogy a Nap, mint a fény és a meleg fő forrása hogyan váltott ki tiszteletet az emberekben a civilizáció kezdete óta. Szinte minden kultúrában a természeti erők imádata, különösen a napimádat általános volt a történelem előtti idők óta. A legtöbb vallási hagyományban a Napot a férfias létformának, de a földi élet női forrásának is tekintik. Az egyik ilyen példa a világon a sok közül a híres Chhath Puja, az ősi napimádó fesztivál, amelyet Bihar Gangetikus-síkságán és Kelet-UP-ban ünnepelnek, amikor a Napot istennő formájában imádják. Valószínűleg a neolitikumban kezdődhetett, amikor a mezőgazdaság kialakult a vízgyűjtőben. Valószínűleg a Napot anyai erőként értelmezték, mert energiája a földi élet alapja, így elkezdődhetett az istennői imádat.
A Chhatha Puja fő imádói a férjes asszonyok, akik azért ünnepelnek, hogy áldást szerezzenek gyermekeikre és családjuk jólétére.
Az imádók közönséges mezőgazdasági termékeket, például gyümölcsöket és zöldségeket, sárgácsákat ajánlanak fel a napistennek, kifejezve hálájukat a földi összes élőlény élelmezési mezőgazdaságának támogatásáért. A felajánlást este a folyóban állva a lenyugvó napra, valamint reggel a felkelő napra teszik.
Kosi ("föld elefánt, olajlámpás") az a különleges rituálé, amelyet az imádó konkrét kívánságainak teljesítése után hajt végre.
Nem biztos benne, hogy ez az istentiszteleti rendszer, ahol a természet és a környezet a vallási gyakorlatok részévé vált, úgy alakult-e ki vagy épült-e ki, hogy az emberek törődhessenek természetükkel és környezetükkel.
***
Szerző/közreműködő: Arvind Kumar
Bibliográfia
Singh, Rana PB 2010. A Napistennő fesztivál, „Chhatha”, Bhojpur régióban, Indiában: a szellemi kulturális örökség etnogeográfiája. Asiatica Ambrosiana [Accademia Ambrosiana, Milano, Olaszország], vol. II, október: 59-80. Elérhető online a címen https://www.researchgate.net/profile/Prof_Rana_Singh/publication/292490542_Ethno-geography_of_the_sun_goddess_festival_’chhatha’_in_bhojpur_region_India_From_locality_to_universality/links/582c09d908ae102f07209cec/Ethno-geography-of-the-sun-goddess-festival-chhatha-in-bhojpur-region-India-From-locality-to-universality.pdf Hozzáférés dátuma: 02. november 2019
***
