Guyana alelnöke, a COP28 elnökjelöltje, valamint az Unió környezetvédelmi, erdészeti és éghajlati minisztere ma, 22-én felavatta a 22. alkalommal megrendezett Fenntartható Fejlődési Világcsúcstalálkozót (WSDS).nd 2023 februárjában Újdelhiben.
A 22. február 24. és 2023. között zajló háromnapos csúcstalálkozó „A fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség általános érvényesítése a kollektív fellépés érdekében” témája, és a The Energy and Resources Institute (TERI) ad otthont.
Hangsúlyozva, hogy a környezet nem csupán globális ügy, hanem minden egyén személyes és kollektív felelőssége is, Modi miniszterelnök az alakuló ülésen megosztott üzenetében megjegyezte, hogy „a továbblépés a kollektíven, nem pedig a szelektíven keresztül vezet”.
„A környezetvédelem elkötelezettség és nem kényszer India számára” – jegyezte meg a miniszterelnök, miközben hangsúlyozta a megújuló és alternatív energiaforrásokra való átállást, valamint a technológiai és innovációs intézkedések elfogadását a városi kihívásokra megoldások megtalálása érdekében. „Többdimenziós megközelítést alkalmaztunk, hogy felvázoljuk a fenntartható és környezetbarát életmód hosszú távú ütemtervét” – tette hozzá.
Dr. Bharrat Jagdeo, Guyana alelnöke tartott megnyitó beszédet. A nyitóbeszédet Bhupender Yadav úr, az Unió környezetvédelmi minisztere tartotta, míg Dr. Al Jaber Sultan, az Egyesült Arab Emírségek COP28-as elnökjelöltje tartotta a vitaindító beszédet.
A 2030-ig tartó alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégián keresztül Guyana ütemtervet dolgozott ki az energetikai átálláshoz és egy nagyobb szén-dioxid-mentesítési folyamathoz. Dr. Jagdeo az egyik legnagyobb erdősült ország lévén Guyana természetközpontú megközelítéséről osztotta meg betekintést a fenntartható fejlődéshez. Felhívást tett arra, hogy az olyan fórumokon, mint a G20 és a COP-ok jelentős hangsúlyt helyezzenek a méltányosság és az igazságosság elveire. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok fejlődő ország számára lehetetlen a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) megvalósítása finanszírozás nélkül.
„A kis országoknak nemcsak klímafinanszírozásra van szükségük, hanem a globális pénzügyi rendszer reformjára is szükségük van a fenntartható fejlődés eléréséhez” – mondta Dr. Jagdeo. Arra is rámutatott, hogy az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a fenntartható fejlődés összefügg egymással. „A karibi országok többsége fiskális és adóssághelyzetben van. Hacsak néhány multilaterális ügynökség nem foglalkozik most ezekkel a kérdésekkel, ezek az országok soha nem tudnak fenntartható, középtávú gazdasági keretet kialakítani, és sokkal kevesebb marad az időjárással összefüggő események katasztrofális kárainak kezelésére” – tette hozzá Dr. Jagdeo.
Kiemelte az egyensúly kritikus fontosságát a fenntartható fejlődésről szóló diskurzusban a tartós megoldások megtalálása érdekében. „Csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok termelését, szén-dioxid-leválasztásra, -hasznosításra és -tárolásra van szükségünk, valamint tömeges átszállításra van szükség a megújuló energiák felé. Mindhárom front együttes fellépése biztosítja a tartós megoldásokat. De a vita gyakran a végletek között zajlik, és néha elhomályosítja a megoldások keresését. Az egyensúly döntő fontosságú” – jegyezte meg Dr. Jagdeo.
Megnyitó beszédében Bhupender Yadav úr, az Unió környezetvédelmi, erdészeti és éghajlat-változási minisztere arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy február 18-án sikeresen betelepítették a dél-afrikai gepárdok második tételét a Madhya Pradesh állambeli Kuno Nemzeti Parkba. Az ökológiai tévedések ökológiai harmóniává történő korrigálása formálódik, és az alulról építkezve is megjelenik” – mondta Yadav úr.
A környezetvédelmi miniszter megjegyezte, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a talajromlás elleni küzdelem túlmutat a politikai megfontolásokon, és közös globális kihívás. „India jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy részese legyen a megoldásnak” – mondta.
Azzal, hogy India átvette a G20 elnökségét, felhívta a globális figyelmet a fenntartható fejlődésről szóló diskurzusra – jegyezte meg. „A természettel harmóniában élni hagyományosan a mi szellemiségünkben szerepel, és ezt tükrözi az Élet vagy Életmód a környezetért mantra, amelyet miniszterelnökünk, Narendra Modi alkotott meg. A mantra, amely az egyéni viselkedést a fenntartható életmód felé tereli, figyelmet és elismerést kapott a világ vezetőitől és vezető szakértőktől szerte a világon, és bekerült a Sharm el-Sheikh végrehajtási terv, valamint a COP27 fedőhatározataiba is.” – mondta a szakszervezeti miniszter.
A COP28-as elnökjelölt, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Dr. Al Jaber szultán vitaindító beszédében megjegyezte, hogy a WSDS jelen kiadásának témája – „A fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség általános érvényesítése a kollektív fellépés érdekében” – „cselekvésre való felhívás”. az Egyesült Arab Emírségek COP napirendjén. „Arra fogunk törekedni, hogy az összes felet egyesítsük a befogadó és átalakuló haladás érdekében. A cél a 1.5 Celsius-fok „életben tartása” (pl. a globális felmelegedés 1.5 Celsius-fokra való korlátozásának céljának életben tartása érdekében. Az ennél nagyobb felmelegedés súlyos éghajlati zavarokhoz vezethet, amelyek világszerte súlyosbíthatják az éhezést, a konfliktusokat és a szárazságot. Ez azt jelenti, hogy 2050 körül elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást) csak nem alku tárgya. Az is világos, hogy nem folytathatjuk a megszokott üzletmenetet. Valódi, átfogó paradigmaváltásra van szükségünk a mérsékléssel, az alkalmazkodással, a pénzügyekkel, valamint a veszteségekkel és károkkal kapcsolatos megközelítésünkben” – mondta Dr. Al Jaber.
Megfigyelve, hogy India a harmadik legnagyobb gazdaság felé tart, kijelentette, hogy India fenntartható fejlődése nem csak az ország, hanem a világ számára is kritikus fontosságú. Hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek feltárják a partnerség lehetőségeit Indiával a magas növekedési és alacsony szén-dioxid-kibocsátású útvonalon. „Amikor India átveszi a G20 elnöki tisztét, az Egyesült Arab Emírségek támogatja India átalakító fellépéseit a tisztább, zöldebb és kékebb jövő érdekében, mindenki számára igazságos és fenntartható fejlődéssel” – mondta Dr. Al Jaber.
Amitabh Kant, a G20 serpa hangsúlyozta a hosszú távú hitelezés kritikus szerepét a zöld átállásban. Elmondta, hogy a hosszú távú hitelezést elősegítő új eszközök hiánya és a szabad kereskedelem szűk keresztmetszete jelentik a legfontosabb kihívásokat a zöld hidrogén költségének csökkentésében, a méretben és léptékben történő előállításában, és ezáltal a nehezen csökkenthető hidrogén szén-dioxid-mentesítésében. ágazatokban.
„Ha dekarbonizálnunk kell a világot, akkor a nehezen levezethető ágazatokat is dekarbonizálnunk kell. Megújuló energiaforrásokra van szükségünk a víz feltöréséhez, az elektrolizátor használatához és a zöld hidrogén előállításához. India éghajlatilag áldott, és kiváló vállalkozói képességekkel rendelkezik, hogy a zöld hidrogén legolcsóbb termelője legyen, a zöld hidrogén jelentős exportőre és az elektrolizáló készülékek gyártója” – mondta Kant úr.
Kant úr megjegyezte, hogy a G20-ak kulcsfontosságúak az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldások megtalálásában, és azt mondta: „A világ GDP-jének, gazdasági kibocsátásának, exportjának, kibocsátásának és történelmi kibocsátásainak többsége itt van. Ez kritikus az éghajlati megoldások megtalálásához.” A G20 serpa rámutatott, hogy „új eszközökre van szükség, mint például a vegyes finanszírozás és a hitelminőség-javítás”, hogy lehetővé tegyék a zöld átmenetet. Hacsak a pénzügyi ügynökségek nem úgy vannak kialakítva, hogy finanszírozzák mind a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG), mind a klímafinanszírozást, nem lesz lehetőség hosszú távú finanszírozáshoz jutni – jegyezte meg. „A sok közvetlen kölcsönt nyújtó nemzetközi intézményeknek hosszú időre közvetett finanszírozást biztosító ügynökségekké kell válniuk” – mondta Kant. A zöld hidrogén „méretben és léptékben” történő előállítása nem lehetséges szabad kereskedelem nélkül – tette hozzá.
Kant úr szerint minden zöld fejlesztési paktum „jelentős magatartásbeli változást igényel a fogyasztási minta, a közösségi és egyéni cselekvés, a hosszú távú finanszírozás, az intézmények átalakítása terén, hogy lehetővé tegye a pénzáramlást”.
Korábban, a nap folyamán a csúcstalálkozó nyitóülésén felszólaló Jeffrey D Sachs, a Columbia Egyetem Föld Intézetének professzora arra buzdította a fejlődő világot, hogy legyenek a fenntartható fejlődés vezetői. „Az egész világra van szükségünk az élen. India kell az élen, Kína kell az élen, Brazília kell az élen” – mondta.
A geopolitika jelen pillanatának kritikusságát hangsúlyozva Sachs professzor azt mondta: „A globális politikában jelenleg az a figyelemre méltó, hogy alapvető változások közepette vagyunk. Egy észak-atlanti világ végén járunk; egy igazi többoldalú világ kezdetén vagyunk.
Az indiai székhelyű Energy and Resources Institute (TERI) egy nem kormányzati szervezet (NGO), amely Delhiben társaságként van bejegyezve. Ez egy többdimenziós kutatási szervezet, amely képes szakpolitikai kutatásra, technológiafejlesztésre és végrehajtásra. Az energia, a környezet, az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság terén bekövetkezett változások innovátora és ügynöke, a TERI közel öt évtizede úttörő szerepet tölt be ezeken a területeken a beszélgetésekben és cselekvésekben.
***
